- A - B - C -

A

Adathordozó: Számítástechnikai eszköz (floppy, CD, zip, stb.), amelyen a nyomdailag feldolgozásra kerülő anyagot rögzítik. Lényeges egyeztetni az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát, de ezek kezeléséhez szükséges szoftverekkel a nyomdának rendelkeznie kell a munkák elkezdéséhez.

Állományformátumok: Adatállományaink belső szerkezetére már nevének kiterjesztése utal. A legtöbb alkalmazásnak van jellegzetes alapkiterjesztése, amelyről felismerhető a fájl származása.
Például a .TXT kiterjesztésű fájl ASCII vagy ANSI szöve­get tartalmaz, a .DOC Worddokumentum, az Excel .XLS stb. Az .ARJ és a .ZIP kiterjesztések tömörített állományokat jeleznek.
A DTP-sek a különféle felhasználói programokban készített dokumentumaikban sokféle kiterjesztésű, formátumú állományt használnak. A kiterjedt alkalmazásoknak tehát fel kell készülni e sokféle állomány fogadására.
A legérdekesebb talán az .EPS formátum, amelybe ha belenézünk, ASCII szöveget látunk, pedig ez grafikus állomány. Ami szövegnek látszik, valójában PostScript-parancs, amit a RIP (Raster Image Processor) dolgoz fel, és a levilágító alakít képpé. Ez az állományfajta nem tartalmazza a képeket és a fontokat, csak azokat a helyeket, ahol megtalálhatók. Ha tehát .EPS fájlt akarunk
levilágítani, vinnünk kell a kép és a fontfájlokat is. Az .EPS állománynak ezért csak vázlatát tudjuk gépeinken megjeleníteni, az .EPS-parancsok a levilágítógépnek szólnak. Az .EPS elterjedt formátum és szabvány.

Álló formátum: Álló téglalap alakú, a hosszabb oldalán kötött kiadvány

Árajánlat: Az árajánlatkérés szerint elvégzett nyomdai műveleti és anyaganalízis alapján adott ár- és határidő-ajánlat.

Átfutási idő: A kiadvány megrendelésétől a megrendelő igénye szerinti helyre történő szállításáig tartó időintervallum, napokban, hetekben vagy hónapokban kifejezve.

Analóg színpróba: A formakészítéshez levilágított (másolt) színbontott filmeredetikről a négyszín nyomtatást szimuláló színpróba eljárás. A tradicionális nyomdai szóhasználatban gyakran cromalin név alatt említik az összes (azóta több és más gyártóhoz kötődő de azonos alapelvű) analóg színpróba eljárást is.

Aranymetszés: Klasszikus arányrendszer, amely meghatározza a főbb oldalelemek egymáshoz való viszonyát, arányait. Segít a szedéstükör, a margók, a címek, és a betűméret megtervezésében. Az aranymetszés szorzószáma 1.618, szabálya szerint a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.

Aranyozás: Létezik több formája. Offszet, meleg és arany élmetszés. A valódi aranyozott feületet a meleg aranyozás adja, mely magas vagy dombornyomási eljárással kerül a nyomatra.

Adathordozó: információhordozó minden külsö tárolóközeg, amely a számítógépben feldolgozott vagy feldolgozandó információt felveszi.

Aranymetszés szabálya: az ~ szerint esztétikai tökéletesség hatását kelti az olyan arány, ahol egy egésznek két része úgy aránylik egymáshoz, mint a nagyobbik rész az egészhez. Számokkal, megközelítő pontossággal kifejezve 3 : 5 ^ 5 : 8. Ez megfelel olyan téglalap éleinek, amelynek aránya 1 : 1,618.

Arányszabály: /. még aranymetszés az ~ Egy másik gyakran alkalmazott tapasztalati szabály az ún. isteni arány, amely az 1 : 1,5 arány-számmal fejezhető ki. A szabványosított papíralakok közül az A és B jelzésű sorozatok oldalméreteinek aránya 1 : /2, azaz 1 : 1,414.

ASCII: az American Standard Code for Information Interchange (amerikai információcsere-szabványkód) rövidítése. A legáltalánosabban elterjedt alfanumerikus kódolás.


B

Behúzás: A szedett szöveg első sora beljebb kezdődik mint a szöveghasáb.

Bígelés: Vastagabb papírok, kartonok csak akkor hajthatók meg szépen, törés nélkül, ha hajtás előtt egy tompa késsel megnyomjuk az anyagot. A bígelés történhet nyomdagépen, speciális célgépen vagy a stancolással egy menetben.

Beigazítás: a példányszámnyomtatást megelőző műveletek összessége, amelyet a gépmesterek végeznek. E műveletek folyamán kerül a nyomat a pontos helyére, ill. ekkor állítják be a nyomat szinét és denzitását a próbanyomással megegyezően.

Bemetszés: riccelés az a művelet, amikor nyomógépen megfelelő vágóelemek segítségével a papír keresztmetszetét csak részben vágják át. ~ t alkalmaznak pl. az öntapadós fóliák kikészítésekor, a nyomtatott felső papírréteg a bemetszés vonalának megfelelően, könnyen leválasztható az alsó hordozórétegről.

Betűtípus: Egyazon elv szerint készített, azonos stílusvonásokat, formajegyeket rnutató betűálkotás, amely magában foglalja a betűcsaládot, ill. annak tagjait, a különböző betűváltozatokat. Európában és Amerikában ma közel 2000 latin betűtípust tartanak nyilván. A könnyebb eligazodáshoz a nemzetközi követelményeknek megfelelően osztályba sorolták a betűket az elkészítésük ideje, grafikai jellegzetességük, a betűíró szerszám típusa és alkalmazása az alap és összekötő vonalak közötti ellentét, valamint a betűtalpak és alakjuk alapján.

Bit: (binary digit) a legkisebb információs egység a bináris számrendszerben, amely csak két állapotot ismer, ez egy vagy nulla lehet. A gyakorlatban lyukasztást vagy nem lyukasztást, ill. mágnesezettséget vagy ellentett mágnesezettséget jelent.

Byte: a leggyakrabban használt egység a bináris jelek ábrázolásában. Általában nyolc bitből áll.


C

CMYK: Nyomdai alapszínek cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (Key, K). A színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni.

Cromalin: Színbontott (levilágított) filmekről fotótechnikai eljárással készített, a color nyomtatás színhelyességéhez szükséges ellenőrző "nyomat".

Címke: a ~ program által írt blokk, amely azonosításra, valamint a nem szándékos átírás elleni védelemre szolgál a csomagolt, ám tartalmára, rendeltetésére, árára és egyéb utalásokra szolgáló leggyakrabban papír alapú termék, amelyet egyik oldalán nyomtatnak, másik oldalán ragasztóanyaggal bevonnak és a kívánt tárgyra nedvesítéssel vagy melegítéssel felragasztanak. Különleges fajtája az öntapadós címke, amely ragasztózott oldalával nyomóerö hatására tapad a tárgyra.

Csomagolóipari ragasztók: a csomagolástechnikában leggyakrabban alkalmazott papírzacskók, dobozok, zsákok, papír- és műanyag, ill. fémfólia bevonatok előállításához, a termékek lezárásához, címkék felragasztásához alkalmazott ragasztók közös elnevezése. Kémiai összetétel szerint keményítőből, keményítő- és cellulózszármazékból, fehérjékből, valamint szintetikus anyagokból előállított ragasztók tartoznak ebbe a csoportba. csontenyv állati enyv.

Csúszás: a pontatlan legördülésből eredő nyomtatási hiba.

(forrás: Internet)

Copyright © 2007-2013 boommédia Kft.